Tönköly: mi ez és miből készül, kalóriatartalom, tápérték és jótékony tulajdonságok
A tönköly (számos forrásban – tönkölybúza) egy olyan növénycsoport neve, amely a modern búza „ősei”. A termést a kalászok nagyfokú törékenysége és a szemek sűrű filmes bevonata jellemzi. A búza mellett „rokonát” bulgurnak nevezhetjük. De a különbség a tönköly és a bulgur között az, hogy az utóbbit párolják és szárítják.
A termés az egyik legősibb gabonaféle, említést tesz róla a Biblia és az Ószövetség. A tönkölyt az ie 6-5 évezredben termesztették az ókori Egyiptomban, Babilonban, Örményországban és Kis-Ázsiában. Később átterjedt a modern Bulgária, Svédország és Lengyelország területére. A mai orosz területekre (Volga-Káma vidéke) csak a Kr. e. 5–2. e., és nem azonnal, hanem csak a XVIII. Később a tönkölyt felváltották a durumbúza termékenyebb fajtái, és egészen a közelmúltig csak néhány hétköznapi ember tudta, mi az. És korunkban, az egészséges táplálkozás népszerűsítésének köszönhetően, ez a kultúra ismét keresletté vált.
Miből készül a tönköly?
A tönkölybúza csoportba tartoznak mind a vadon élő, mind a termesztett búzafajták. Egyesíti őket az igénytelenség, a korai érés, a betegségekkel szembeni ellenállás és a gabona jellegzetes vöröses-vörös színe. Tehát a tönköly a következő búzafajtákból készül:
- kétszemű;
- Beóciai;
- "Urartu";
- einkorn;
- einkorn;
- tönköly.
Az első 3 fajta vadon élőnek minősül, a többit termesztik. Mindkettőt a késztermék szokatlan íze különbözteti meg. Így a gabonafélék enyhén diós utóízt hagynak maguk után, és az illatában jellegzetes jegyek vannak, amelyek miatt csak halványan hasonlít a legtöbb gabonafélék illatára.
A tönkölybúza másik jellemzője, hogy csak környezetbarát területen termeszthető. A növény minden része nagyon érzékeny a vegyszerekre, és képes felhalmozni azokat. Emiatt az agronómusok megtagadják a műtrágya használatát a tönköly termesztése során.
Amit 100 gramm tönköly tartalmaz
A tönköly a modernebb búzafajtákkal és számos más gabonafélével ellentétben nem keresztezhető más kultúrnövényekkel. Ez azt jelenti, hogy a növény megőrizte eredeti formájában gazdag összetételét.
Függetlenül attól, hogy milyen gabonafélékből, vadon élő vagy termesztett, tönkölybúzafélékből nyerik, a következő hasznos elemeket tartalmazza:
- aminosavak;
- B-vitaminok;
- K-vitamin;
- PP-vitamin;
- cellulóz;
- Vas;
- kalcium;
- magnézium;
- nátrium;
- szelén;
- foszfor;
- cink.
A tönköly energiaértéke 286,9 kcal/100 g, fehérje-, zsír- és szénhidráttartalma 11/2,3/50,3 g.
A termék jelentős előnyökkel jár az ember számára, mivel bizonyos értelemben „szuperélelmiszer”. A tönköly rendszeres fogyasztása lehetővé teszi a szervezet telítését a normál működéshez szükséges anyagokkal, javítja az emésztést, csökkenti a „rossz” koleszterin szintjét a vérben, normalizálja az anyagcsere folyamatokat, és megvédi a belső szerveket, a bőrt és a hajat a méreganyagoktól.
Nincs azonban olyan étel, amely kivétel nélkül mindenkinek előnyös lenne.Mivel a tönköly gazdag gluténben, nem szerepelhet a cöliákiában vagy a termékkel szembeni egyéni intoleranciában szenvedők étrendjében.
A tönköly gabonafélék fajtái
A tönkölyfajtákat hártyás és gymnospermousra osztják. Ez utóbbi fajtát viszonylag nemrég fejlesztették ki - sajátossága, hogy a szemek könnyebben elválaszthatók a héjtól. Ennek köszönhetően az ilyen alapanyagok könnyebben feldolgozhatók, épségük nem sérül a cséplés során.
Ismert egy „garfagnanoi búza” nevű tönkölyfajt is, amely az északnyugat-toszkánai régióról kapta a nevét. Lényegében ez a fajta az Einkorn.
A tönköly teljes kiőrlésű gabonák, zúzott gabonafélék, pehely és liszt formájában kerül értékesítésre. A gabonákat tekintik a leghasznosabbnak, mivel kevésbé intenzív feldolgozáson esnek át, és így megőrzik a gabona minden előnyös tulajdonságát.
Amit tönkölyből készítenek: 10 népszerű étel
Figyelembe véve, hogy miből készül a tönköly, világossá válik, hogy szinte ugyanúgy használható a főzéshez, mint a „rendes” búzához. Tehát az általuk készített termék alapján:
- hús- és zöldséglevesek;
- pörköltek;
- zabkása tejjel és vízzel;
- Köretek húshoz, baromfihúshoz és halhoz;
- rakott ételek;
- saláták;
- szószok;
- sütés;
- Desszert;
- tápláló snack keverékek, amikor tönkölypelyhet adnak a kefirhez vagy joghurthoz.
A pékáruk elkészítésekor érdemes figyelembe venni, hogy a tönkölyliszt nem tudja teljesen helyettesíteni a búzalisztet az összetételben lévő kis mennyiségű glutén miatt. Ebben az esetben a tészta ragacsos lesz, nem kel meg és nem sül meg. Ezért a szakácsok kombinált opciót alkalmaznak: 1 rész tönkölybúzához viszonyítva 2 vagy 3 rész búzához vesznek lisztet.
Hogyan válasszunk minőségi tönkölyt az üzletben
Tönköly vásárlásakor érdemesebb átlátszó csomagolású terméket választani – így értékelhető a gabona megjelenése és állapota. A kiváló minőségű gabonafélék a következő tulajdonságokkal rendelkeznek:
- borostyán szemcseszín;
- idegen szennyeződések és rovarnyomok hiánya;
- homogén tartalom összetétel.
Ezenkívül ügyelnie kell a csomagolás sértetlenségére, és meg kell néznie a lejárati dátumot. Általános szabály, hogy ez 12 hónap. A gyártó által hosszabb tárolást megengedő gabonafélék minősége nagyon kétséges.
Vásárlás után a tönkölyt nem szabad zacskóban, dobozban hagyni, hanem szorosan lezárt edénybe, lehetőleg üvegbe önteni. A tartály aljára helyezett fokhagyma gerezd, citromhéj vagy babérlevél segít megelőzni a hibák megjelenését. A kellékeket sötét és száraz helyen, legfeljebb 20 fokos hőmérsékleten kell tárolni. Néhány háziasszony a tönkölyt hűtőszekrényben tartja.
Mi a különbség a tönköly és a búza között?
Miután részletesen megértette, mi a tönköly, könnyen megérthető, hogy miben különbözik a modern búzafajtáktól. A különbségek a következő kritériumokban rejlenek:
- tüskék megjelenése – a tönkölybúza inkább rozshoz hasonlít;
- sűrűbb film a szemeken - egyes tönkölyfajtáknál nem egy, hanem több filmréteg borítja;
- nagy ellenállás a betegségekkel és kártevőkkel szemben - a búzával ellentétben a tönköly nem fogékony a fertőzésekre és a paraziták támadásaira;
- szemszín - búzában kevésbé fényesek;
- íze – a tönkölykása halványan hasonlít az árpára, és egyedi „diós” jegyekkel is rendelkezik.
Ráadásul a teljes kiőrlésű tönkölypehely főzés előtt hosszan tartó, 4-8 órás áztatást igényel, míg a búza nem igényel ilyen hosszú előkészítést.